Történet

Iskolánk története dióhéjban

„Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.

Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni
S hűn állni meg Isten s ember előtt.”

(Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba, részlet)

Szeged városa 1885-ben alapította iskolánk jogelődjét, a polgári iskolával kapcsolatos közép kereskedelmi iskolát, amely akkor 42 fiútanulóval kezdte meg első tanévét. Az intézmény 1899 óta állami fenntartásban működik a Stefánia 14. szám alatt található, Baumgarten Sándor által tervezett, mára már patinássá vált épületben.

A hároméves, középfokú szakmai képzést nyújtó iskola népszerű volt, ugyanakkor magas követelményeket támasztott az itt tanuló diákokkal szemben. Az itt szerzett érettségi bizonyítvánnyal a kereskedelemben, postán, pénztárban, zálogházban vagy a vasútnál lehetett elhelyezkedni. A kiváló tanároknak köszönhetően az iskola élete sokoldalú volt: önképző-, dalos-, zene-, gyorsíró-, valamint tornakörben és segélyegyletben egyaránt tevékenykedhettek a diákok.

Az első világháborút követően, a trianoni békeszerződés által kijelölt új határok következtében 75 helyett 41 hasonló, immár úgynevezett felső kereskedelmi iskola maradt, melyek négy évfolyamán az oktatás célja a magángazdasági képzés lett. A második világháború alatt - 1940-től - ismét változott ez az iskolatípus, a középiskolákkal egyenrangú kereskedelmi középiskolaként működött tovább, ahol a gyakorlati oktatás nagyobb szerepet kapott, az érettségin gyakorlati vizsgát is tenni kellett. Habár az épületet katonai célokra is igénybe vették, a háború komoly károkat nem okozott benne.

1949-ben közgazdasági gimnáziummá vált iskolánk, 1952-ben közgazdasági technikum statisztikai tagozat megnevezést kapott. A változások következtében már együtt tanulhattak fiúk és lányok. 1951-1977-ig ebben az épületben kapott helyet a két évfolyamos Gépíró és Gyorsíró Iskola is. Intézményünk 1955-ben választott magának névadót; azóta a nemzetközileg is elismert 19. századi kiváló statisztikus, Kőrösy József (1844-1906) nevét viseli büszkén.

Jelentősebb változás 1972-ben történt, amikortól számviteli-gazdálkodási ágazaton ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági gyakorlási iránnyal folyt a képzés, amely ebben a formában 1993-ig tartott. Iskolánk tanulói szaktantárgyakból (könyvvitel, statisztika) minden évben bejutottak országos döntőkbe az OSZTV-n vagy a KSH pályázatán, de voltak országos eredményeink gazdasági számtanból, matematikából, politikai gazdaságtanból, oroszból, kémiából, de még a Szép Magyar Beszéd versenyen is. A nyolcvanas években a szocializmus mélyülő válsága és a KISZ-keretek ellenére iskolánkban élénk kulturális és sportélet zajlott; városi, megyei és országos eredményekkel is gazdagodtunk. 1985-ben ünnepségsorozattal emlékezett meg az intézmény fennállásának 100. évfordulójáról. A centenárium alkalmából nálunk végzett tudósok előadásaira, író-olvasó találkozóra, emlékműsorra, illetve évkönyv kiadására is sor került a tantestület közös szervező munkája eredményeképpen. 1987-től a kor kihívásaira reagálva indult be a Kőrösyben a számítástechnikai képzés, ami azóta is meglévő orientáció ’C’ osztályainkban. A gépírás tanítása 1993 óta elektronikus írógépeken folyt, majd gépparkunk növekedésével megtörtént a számítógépes gépírásra való áttérés.

A Nemzeti Alaptanterv bevezetése után az 1998-2000 között beiratkozott diákjaink az érettségivel már nem kaptak szakképesítést, ezt a 13. évfolyam végét lezáró vizsga során szerezhették meg. A 2000-2004-ben induló osztályokban általános közgazdasági, külkereskedelmi, számítástechnikai és közgazdasági-szakmai orientációkból választhattak a hozzánk felvételiző nyolcadikosok.

A 2004/2005. tanév a kétszintű érettségi bevezetését hozta el, melynek értelmében a 12. osztályosok közép- vagy emelt szinten tehettek érettségi vizsgát a jelentősen megváltozott követelményrendszer szerint. A százalékosan is kifejezett érettségi eredmények a felsőoktatásban továbbtanulóknak felvételi pontszámot is jelentettek. Ettől a tanévtől kezdve választhatták kilencedikeseink a nyelvi előkészítő évfolyamot, valamint az emelt óraszámú nyelvi (angol és német), a számítástechnikai és a közgazdasági-szakmai osztályainkat. 11-12. osztályban a tanulók szakmai előképzést kaptak, a munkahelyen hasznosítható szakmai tudást a 13-14. évfolyamokon szerezhették meg külkereskedelmi ügyintéző, pénzügyi-számviteli ügyintéző vagy irodavezető szakokon. A folyamat az Országos Képzési Jegyzék szerinti vizsgával zárult.

2009-ben a hasonló profilú iskolák úgynevezett iskolabokrokba kerültek, így iskolánk a Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Kőrösy József Tagintézményeként működött a Szakképzési Centrumok megalakulásáig. A 2015. július 1-jével megalakult Szegedi Szakképzési Centrum jelenleg 10 szakképző intézménnyel, 20 telephellyel 2 településen fogja össze a szakképzést. Iskolánk 2020 szeptemberéig a centrum szakgimnáziuma volt. Ekkor került sor a magyarországi szakképzés reformjára, és ezzel együtt újra bevezették a technikumi képzési formát, melynek értelmében 5 évessé vált a szakképzés. 2020 szeptembere óta nevünk: Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum. Jelenleg Gazdálkodás és menedzsment ágazatban Pénzügyi-számviteli ügyintézőket oktatunk. Évfolyamonként 4 osztályt indítunk: 2 nyelvi (A és B), az informatika (C) és az üzleti orientációjú (D) képzéseinket. Legnépszerűbb üzleti osztályainkból „egyenes út” vezet az egyetemi oktatásba, amely a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával kötött megállapodás eredménye. Ebben az osztálytípusban valósul meg az okleveles technikusképzés, ugyanakkor minden végzett diákunk élhet az Ifjúsági életpályamodell nyújtotta előnyökkel.